Szob település kedvező fekvése miatt már a honfoglalás előtt is folyamatosan lakott terület volt. A helyi régészeti leletek bizonyítják, hogy a magyarok itt már a X. században megtelepedtek. Régi oklevelek alapján tudjuk, hogy az egyház nem egy szobi férfit tanított és tanítatott ki szolgálatára. Az első szobi “deák”-ról egy l380-ban kelt oklevélben olvashatunk.
Azonosíthatóan l479-ben jegyezték fel a bécsi egyetem első szobi deákjának nevét : Andreas Newhauser de Scob. De utalást találunk már l45l-ből is egy bizonyos Stephanus de Zoob deákra is.
Iskolaalapításra a XIX. században került sor. Az első szobi “oskolaház”-ról szóló hivatalos levél említést 1835 ápr.24-én tesz. l855-ben jelent meg először a szobi iskolában tanulókról hivatalos számjelentés. E szerint 99 tanuló tanult az iskolában. A XIX. sz. második felétől a Szobon élő Luczenbacher család évtizedekig segíti, támogatja a szobi iskolát. l872-től működött a népiskola, ebből alakult meg az elemi fiúiskola és a Lujza leányiskola. Az l944/45-ös tanévben már 8 osztályos népiskola működött ahol a leányok és fiúk vegyesen tanultak. l948-ban államosították az iskolát. A leányiskola épületébe a Szobi Járási Hivatal költözött. A fiúiskola működött tovább a község iskolájaként l958-ig. Ekkorra épült fel a mai Szent László Gimnáziumként működő épület, ahol az alsó tagozatos diákok tanultak 1998 – ig. Ebben az épületben kapott helyet a 8 osztályos általános iskola és l963-tól a gimnázium. A szűkös hely, a váltott tanítás megszüntetése érdekében l970-ben felépült a gimnázium számára egy új épület, amely egyben a felső tagozatos diákokat is fogadta. l98l-ben a gimnázium megszüntette működését. 1998 őszén megvalósult az az álom, hogy a szobi diákok végre egy épületben tanulhattak, és egy nyolc osztályos könyvtárral és informatika teremmel bővülő új épületszárnnyal gazdagodott az Intézmény. Iskolánk az l987/88-as és az l990/9l-es tanévek alatt élelmiszeripari szakmunkásképzéssel is foglalkozott. l994/95-ös tanévtől a váci Madách Imre Gimnázium levelező tagozatának adunk otthont, tanáraink közreműködésével. l996-ban a tantestület kezdeményezésére, a diákok javaslata alapján több névből Fekete István nevét választottuk iskolánk névadójának. A gyermekek számára kiírt pályázat alapján döntöttünk jelképeinkről, nevezetesen az iskola zászlajáról, jelvényéről. Az iskola címer pályázatán Járik András 5.a oszt tanuló munkája nyert, és ez a pályamunka lett az iskola címere.
Iskolánk zászlaja három színű: fehér – zöld – kék. A színek magyarázata: fehér – a tisztaság; zöld – a természet; a kék – a békét jelentik.
Iskolánk 2007. szeptember 1-jétől tagja, mint székhelyintézménye a Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Fekete István Általános Iskola intézményi társulásnak. Iskolánk tagja a Fekete István Általános Iskolák közösségének is.
Az iskola 2007 szeptember 1 – 2012. december 31-ig kettős fenntartású intézményként működött. A fenntartó egyrészt Szob város Önkormányzata, másrészt a Szob Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulási Tanácsa volt. 2013. január 1-jétől a Klebelsber Intézményfenntartó Központ fenntartásával működik iskolánk.
Gyermekeink 70 %-a a városból, l0 %-a Ipolydamásdról, 20 %-a a környező településekről jár ebbe az iskolába.
A tanulók létszáma 250 fő körül mozog.
Olvass tovább: https://szobfiai.webnode.hu/iskolatortenet/